Trendek és kihívások az egészségügyben – a GEZE beszélgetése Magnus Nickl-vel

GEZE: Számos különböző elvárás áll fenn az ajtókkal és ablakokkal szemben az egészségügyben – itt a kulcsszavak az akadálymentesség, a higiénia, a helyiségklíma és a menekülési út biztosítása. Az iparág egyik jellemzője, hogy az építészet milyen hatást gyakorol a páciensek egészségére és jóllétére – ez gyógyító építészetként ismert. Mi motiválta arra, hogy foglalkozzon ezzel a témával, és hogy született meg a „gyógyító építészet” koncepciója és fogalma?

Magnus Nickl: Ez hosszú múltra tekint vissza. A gyógyító építészet immár 40 éves múlttal büszkélkedhet édesapámnak, Hans Nickl professzornak köszönhetően. Az építészet tanulmányozása után feltette magának a kérdést: „Mi érdekel engem igazán? Hol lehet az a rés, ahol én építészként valós szociális értéket közvetíthetek?” Természetesen felépítette a kötelező templomot, és megtapasztalta az építészet minden szépségét és nehézségét. A házépítés soha nem érdekelte igazán. Az irodaépületek pedig túl egyszerűek voltak neki. Tehát az egyetem befejezése után egyből egy olyan irodához csatlakozott, amely akkoriban kórházak építésével foglalkozott. Ez azonban a 60-as, 70-es években történt, amikor csupán hagyományos kiszolgáló épületként szolgáltak. Főként hálózati rendszereket tartottak szem előtt. Milyen az ideális hálózat? Hogyan építhetjük bele az összes funkciót? Tehát, hogyan tehetjük vonzóvá, gazdaságossá és praktikussá a kórházat, hogyan lehet „teljes, praktikus, jó”? Itt született meg a különböző kórházi építészet létrehozásának gondolata, egy más filozófia, amely elsődlegesen a páciensre és az ő gyógyulására fókuszált. Ezek voltak a „gyógyító építészet” alapjai, amelyek a számos projekt, publikáció és édesanyám egyetemi munkája kapcsán folyamatosan fejlődtek.

GEZE: A biztonság a kulcsszó, amikor például a fertőzésveszély elkerüléséről van szó. Itt alacsony kontaktusú ajtó- és ablaktechnikai megoldásokat kínálunk. Ön szerint milyen speciális igények merülnek fel?

M.N.: Nagyon kedvelem az automata tolóajtók és olyan ajtók használatát, amelyek könyökkel nyithatók, minimalizálva a kézzel való érintkezést. És nem csupán az ajtók és ablakok terén, hanem például az infraérzékelős mosdókagylókat is szeretem. A cél, hogy az automatizálási megoldásokkal kiküszöböljük a fertőzésforrásokat, különösen a műtők területén. Ez egy rendkívül aktuális téma a kórházakban – és óriási probléma! Ha szabad kezet kapnék, akkor az automata tolóajtók nem csupán a műtőkben kapnának helyet. A higiéniai szempont mellett építészeti megoldások is találhatók az osztályokon. Nemrégiben láttam egy nagyszerű projektet Hollandiában: Az osztályon a kórtermeknek nagy tolóajtói voltak. Németországban a költség miatt ez nagyon valószínűtlen, de ennek eredményeképp ezek a kórtermek kiváló minőségűek lettek, mert nagyon széles folyosók voltak, ahol különböző funkciók kaptak helyet, például egy nyitott teakonyha, étkező stb. Ugyanakkor viszont a páciensek becsukhatták a tolóajtókat, hogy megőrizzék a privát terüket. És újra megemlíteném, hogy ez egy rendkívül könnyed térbeli koncepciót alkot, ami nagyon izgalmas számomra. Ezen a ponton járulnak hozzá Önök gyártóként a továbbiakhoz.

GEZE: A jövőre tekintve még egy kérdés a digitalizációval és a BIM-mel kapcsolatban. Az épülettervezési projektek egészen korai szakaszától támogatjuk ügyfeleinket. Mik a tapasztalatai a BIM-mel?

M.N.: Nemzetközi szinten nézve a BIM témájára eltérően kell tekinteni. Itt, a német ajkú területen – Ausztriában, Németországban ás Svájcban – még gyerekcipőben jár. Az Egyesült Államok és néhány ázsiai ország már sokkal előrébb tart. De természetesen az ilyen jellegű digitalizáció óriási kihívást jelent az iparnak, és nekünk, építészeknek is. A tendereknél gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy ez az egész know-how egyszerűen nem elérhető. Próbáljon csak meg felhívni néhány céget, és elkérni a Revitet egy speciális ajtómozgató motorhoz! A legtöbben nem tudják teljesíteni ezt a kérést. Ugyanakkor sajnos gyakran semlegesnek kell maradnunk, mivel az építési projektjeink 80 százaléka az állami szektorból kerülnek ki. Folyamatosan szembe találjuk magunkat a kérdéssel, hogy mennyire igénylik és mennyire tudják használni az egyes szolgáltatók sablonjait – tudva, hogy valószínűleg teljesen meg kell változtatni őket egy-egy nyertes szerződés után, és újra kell kalkulálni mindent.

Olvasson még többet a BIM-ről

GEZE: Úgy hangzik, mintha az épülettervezés még mindig kihívást jelentene – egyébként: a Revit fájlt le lehet tölteni tőlünk.... A BIM azonban rendelkezik azzal az előnnyel, hogy az épület teljes életciklusát figyelembe lehet venni. Ön hogy látja ezt, és milyen igényeket támasztanak az üzemeltetők Önökkel szemben?

M.N.: A teljes életciklus figyelembe vétele egyre fontosabb – a BIM előnyei pedig egyértelműek ezen a téren. Ezt azt jelenti, hogy egyszerűen megállapíthatjuk az egyes tulajdonságokról: ennek vagy annak az ajtómozgató motornak az egyik mozgó alkatrésze vagy a pánt esetén három éves élettartammal számolhatunk. Így a létesítmény vezetője automatikusan megrendelheti az adott alkatrészt a karbantartási rendszeren keresztül, és előrelátóan kicserélheti. Ennek eredményeképp megvalósítható minden üzemeltető álma: nulla állásidő. Képzelje el, hogy egy fontos kezelőhelyiség – amely különösen a Covid ideje alatt szükséges – nem használható tovább. Ilyenkor fel kell hívnia a létesítményvezetőt, és nekik körbe kell telefonálniuk, hogy találjanak egy V-pántot, amit aztán megrendelhetnek. Ez az, aminek nem szabadna megtörténnie, hiszen túl sok időt vesz igénybe. Ez a jövő nagy kihívása, hogy ezek a modellek pontosan így végezhessék a megelőzést. A BIM-mel és a folyamatos digitalizációval lehetőségünk van az állásidő jelentős csökkentésére, és arra, hogy teljes mértékben az üzemeltető – így a páciensek – érdekében előrelátóan cselekedhessünk.

GEZE: Nickl Úr, nagyon köszönöm az érdekes beszélgetést!